Bevezető, első élmények
Manapság már nagyon csukott szemmel kell járni ahhoz, hogy ne vegyük észre a Xiaomi egyre durvább, világszintű térhódítását, és ami a mobilokat illeti, egyértelműen mondhatjuk, hogy a siker nem is érdemtelen. A semmiből hatalmasra nőtt cég azonban nem elégszik meg azzal, hogy elismert telefongyártóként tartsa őket számon a világ, ennél többre gyúr: márkanevüket megtalálhatjuk laptopoktól kezdve TV-ken és audio-kütyükön át az okosotthonos kiegészítőkig, legyen szó akár szónikus fogkeféről, légtisztítóról vagy WC-ülőkéről.
Nem csak szórakoztat, valós közlekedési alternatívát nyújt [+]
Természetesen nem mindent maguk gyártanak, de tapasztalataink alapján ez aligha jelent bármi negatívumot, az általunk kipróbált termékek egytől egyig teljesítették azt, amit ígértek. A roller pedig nem csak simán teljesítette, amit szigorúan véve kellett neki, hanem egy egészen különleges közlekedési látásmódot és egyben élményt adott nekünk Budapest útjain.
Sokféle járművel közlekedtem az utóbbi években, de a roller tartósabban sosem szerepelt az életemben, mindig úgy tekintettem rájuk, hogy közlekedőeszköznek nem elég praktikusak, szórakozásra pedig vannak sokkal jobb alternatívák, és ez a véleményem nem is változott meg – egészen addig, amíg ezt a különleges tesztkészüléket ki nem próbáltam. Az elektromos hajtás egyszerre tette használhatóvá és élményszerűvé a rollerezést számomra, és a környezetemben lévők is hasonló visszajelzéseket adtak: a szkeptikus, már-már lesajnáló kérdéseket kipróbálás követte, és általában az egy körből mindig még egy lett, aztán még egy, és megint még egy. Mindez ebben a hidegben.
Mínuszokban lefagy a mosoly az ember arcáról [+]
Ami az első pillanatban feltűnt, hogy ez egy olyan elektromos roller, aminek bár az elméleti hatótávja nem rossz, összességében tényleg az utolsó mérföld leküzdéséről szól, tehát: vagy olyan helyekre juthatunk el vele könnyen, amiért autóba, motorra, tömegközlekedési eszközre vagy biciklire nem ülnénk, viszont gyalog elindulni már sok lenne, vagy használhatjuk kiegészítőként is, feldobhatjuk a metróra, könnyedén betehetjük egy autó csomagtartójába, és így tovább. Ebből adódik, hogy nagyon egyszerű összecsukni, hogy műanyag a fékkarja, hogy nincs rugózása és hogy az igazán kényelmes városi rollerekhez képest egészen picik a kerekei.
A legnagyobb ütőkártya: a hordozhatóság [+]
Akinek a komfort, az úttartás és a kiemelkedő minőségérzet számít, válasszon mást, de szerintem jó kompromisszum, hogy cserébe csak 12,5 kilót kell megemelni, ha a hónunk alá akarunk csapni egy elektromos járművet, ami elméletileg akár 30 km-t is képes menni alattunk. Papíron egyébként 100 kilogramm a maximális terhelhetősége, szerintem én téli öltözetben, hátizsákkal meg is haladtam ezt az értéket, tehát mondhatni, éles volt a teszt.
Felépítés, működés
Nem kell nagyon messziről és hunyorogva nézni, hogy álló helyzetében egy teljesen hagyományos rollernek lássuk az M365-öt. Semmi látható jele a padlóba integrált akkumulátorpakknak, az első kerék persze burkolt, hiszen benne van a villanymotor, de ez sem teljesen szokatlan, és egyáltalán nem is feltűnő jelenség, egyedül a hátul lévő, mechanikus tárcsafék az, ami igazán elárulja, hogy ez a megszokottnál nagyobb sebességre elérésére képes. Közelről megvizsgálva persze feltűnik a kormányon lévő bekapcsológomb, a jobb oldalon lévő menetkar, a megannyi kábel és, a gyári csengő és természetesen a fékkar is.
A lámpa egész jó, a fékkar már annyira nem [+]
Elöl-hátul lámpával is felszerelték a gépet, ami városi környezetben kimondottan hatékony, az első egyetlen szimpla leddel 5-6 méterre elvilágít, persze végsebesség környékén ez már kevesebb, mint amennyit egy másodperc alatt megtesz a roller, tehát ha csak a beépített lámpára kell szorítkoznunk, nincs a környéken közvilágítás, akkor mindenképpen érdemes visszavenni, hiszen a rugózás hiánya miatt egy egészen pici úthiba is csúnya meglepetéseket tud okozni. A hátsó lámpa fixre kapcsolható, fékezésre pedig villog, csupán egyetlen hibája van: ha régi rolleres reflexekkel sárvédőfékezést próbálunk csinálni, jó eséllyel elszakítjuk a kerékkel a kábelét, ami a normál szigetelésen kívül semmilyen fizikai védelmet nem kapott.
A sárvédőn ne fékezzünk, nem arra való! [+]
Egyetlen csuklós, reteszelhető mechanika segítségével csukhatjuk össze, a csengő kallantyúja akad be a sárvédőn lévő púpba, és a felső cső máris alkalmassá teszi arra, hogy táskaként hordozzuk, de ha nem cipelni akarjuk, csak megállni egy pillanatra vagy tölteni, oldalsztender segítségével stabilizálhatjuk, akár nyitott állapotban. A hozzá tartozó adapter kétrészes, akár egy laptop töltője is lehetne, egyetlen állapotjelző led van rajta, ha pirosan világít, akkor éppen tölt, ha zöld, akkor vagy nincs rajta semmi, vagy teljesen fel van töltve. A rolleren bal oldalt van a körcsatlakozó.
A szerkezet leggyengébb része ez a forgáspont [+]
A váz alumíniumból készült, nem gyönyörűek a hegesztései, de ezeket nyilván nem is kell nézegetni, a karbonnak pedig legfeljebb tömegbeli előnyeit érezhetné a felhasználó, merevségének szűk keresztmetszete korántsem a vázban keresendő. A 8,5″-os kerekei gyárilag belsős megoldással, CST gumiköpennyel érkeznek, és bár autószelepesek, valamilyen adapter szinte biztosan kell a felfújásukhoz, hiszen nem lógnak ki a felniből és nagyon nehéz hozzájuk férni. Körülbelül 9 cm a hasmagassága, túl sok padkázási lehetőség tehát nincs benne, nagyon keresni kell az akadálymentesített részeket.
A motor maximális, pillanatnyi teljesítménye 500W-ra van korlátozva, de ezt csak gyorsulásokkor, emelkedőn tudjuk kihasználni, folyamatosan ugyanis 250W-ot tud leadni. A fél kilowattot nyilván nem is érdemes lóerőre számítani, ahogy a 16 Nm-es nyomaték is mókásan hangzik, de ennyi tapasztalattal őszintén mondhatom: ez egy masszívan túlmotorizált jármű ahhoz képest, hogy milyen utakon és mekkora kerékkel használjuk. A többség őszintén meglepődött azon, hogy milyet gyorsul. Egyedül emelkedőkön kevés a motorerő, maximum 14 fokig van specifikálva a gép, és egy ennél meredekebb helyen már tényleg meg fog állni alattunk.
Elinduláskor nem támaszkodhatunk kizárólag a motorra. Ha már belöktük magunkat, a gép a kerék forgásából érzi, hogy a gurulás nagyjából stabilan történik, ilyenkor lép be a villanymotor, ha elkezdjük mutatni a potméternek szándékainkat, és a megállásig többet nem is kell hajtani, felgyorsulhatunk akár 25 km/h-ra is. A villanymotor erejét nagyon finoman tudjuk adagolni a karral, tehát elszállni remélhetőleg senki alatt nem fog, de van Eco mód is, ami nem csak hosszabb működést ígér, 18 km/h-ra korlátozza a történet végét, illetve a maximális nyomatékot sem engedi a kerékre. Egyedül arra érdemes figyelni, hogy kicsit csúszós, kicsit emelkedős úton inkább előre próbáljunk dőlni, különben előfordulhat, hogy elpörög az első kerék, és ezt semmilyen formában nem korlátozza az elektronika.
Ha hirtelen úgy érezzük, hogy már eleget mentünk gyorsan, és nagyon közeledik az a tölgyfa, ami az imént ugrott elénk, nyilvánvalóan meg is kell tudni állni. Ebben egyrészt segít a visszatáplálás, ami az első keréken érezteti hatását és bár normál üzemben csak három fokozatban állítható az ereje, komoly fékezésre masszívan odateszi magát, másrészt pedig ott van rajta a hátsó, bovdenes tárcsafék, ami még száraz úton is képes blokkolni a kereket. Az elérhető fékhatás kimondottan megnyerő, ennyi tapadásból sokkal többet nem is lehetne kihozni. Egyébként van benne eABS, ami annyit takar, hogy bár fékezésre nagyon erősre állítja az első keréken a rekuperálást, blokkolni nem fog.
Hatótáv, töltési idő
Az összesen 280 Wh-s (36 volttal számolva kb. 7800 mAh-s) akkumulátor összesen harminc darab, sztenderd 18650-es cellából épül fel, egyébként kompletten is lehet hozzá pakkot venni, ha mindet ki kell cserélni, akkor jó eséllyel jobban megéri úgy. Remélhetőleg erre azonban nem lesz mostanában szükség, hiszen gyorstöltéssel sem nagyon van terhelve a kütyü, összesen 5,5 óráig kell 0-ról 100%-ra tölteni, ha sokat szeretnénk használni egy nap, akkor érdemes figyelni arra, hogy 10 percre szinte fel sem érdemes dobni a töltőre, és ha kijártunk belőle 50%-ot, akkor is több órát kell tölteni a teljes kapacitásért. Hatótáv-parám ettől függetlenül nem volt, hiszen mi van ha lemerül? El is rollerezhetek vele, hiszen hajtani is gond nélkül lehet, és tényleg akármilyen közlekedési eszközre felrakható.
A 30 km nálam soha nem jött össze, de igazán jó időben soha nem sikerült mennem vele. Egy 15-20 kilométeres kör még egészen hidegben is abszolválható, egyedül arra kell figyelni, hogy éjszakára ne hagyjuk durva mínuszokban, egyszer a kocsiból elővéve játszotta el velem, hogy csak csippant a bekapcsológombra, de menni nem akart, hirtelen azt hittem, hogy bekapcsoltam az elektronikus zárját, de nem: hűvös volt neki. Egyébként némi lábbal hajtás után megoldódott a dolog, felugrott a töltésjelző ikonnégyes, és már száguldott is önerőből.
Kellemesebb őszi időben pedig egyáltalán nem tűnt elérhetetlennek az a 25-30, persze olyankor a járdás cammogást adjuk elő, kizárólag Eco üzemmódban, épp csak lehelgetve a menetkart. Szerintem ez így bőven elég. A visszajelzés egyébként korrekt, akárcsak egy mobilos vésztöltőn, négy led tud rajta világítani, és szép lassan tűnnek el a pöttyök, először csak villognak, utána elalszanak.
Szoftverek, hibák, összegzés
Alapvetően a Xiaomi okosotthonos alkalmazását, a Mi Home-ot kell telepíteni a mobilunkra, ha informálódni vagy bármit beállítani szeretnénk, ez természetesen iOS és Android platformokon egyaránt elérhető. Itt lehet variálni a visszatáplálással, illetve van cruise control, ismertebb nevén tempomat is, ami annyit csinál, hogy ha 5 másodpercig benyomva tartjuk a menetkart, majd a csippanásra elengedjük, akkor megtartja a sebességet. Autónál megszokott módon, ha belenyúlunk a fékbe vagy a menetkarba, kikapcsol a funkció.
A gyártói szoftverből kiolvasható a töltöttségi szint százalékosan, az átlagsebesség, a pillanatnyi sebesség és a megtett úthoz tartozó kilométerszám, egyébként a rollerben lévő összes megtett kilometert is logolja és ki tudja írni. Érdemes lehet még letölteni az m365 Tools névre hallgató szoftvert, amivel várható kilométerben is kiolvashatjuk a maradék hatótávot, továbbá megnézhetjük a 10 részes akksicsomaghoz tartozó feszültségeket, ha valahol nagy eltérés van, az szervizelést kíván. Van még egy m365 Dashboard nevű szoftver, ami értesítéseket küld a legfontosabb információkról, így okosórán is nyomon követhetővé válik az utazásunk.
Rendkívül pozitív lesz a verdikt, de előtte mindenképpen ki kell térnünk a hibalistára. A konstrukciós problémák a váznyaknál, illetve a kormánycsapágynál kezdődnek, előbbinél fogva lötyög a teljes kormányrész, utóbbi pedig már a dobozból kivéve is valamelyest szorul-akad. A kormánymű lógása ellen applikálhatunk 3D-nyomtatott közdarabot a zárómechanika forgásponthoz, ahonnan a probléma indul, de ezt egyrészt nem tudja mindenki otthon megoldani, másrészt nem is teljesen hibátlan megoldás. A csapágy azonban sosem lesz tökéletes, legfeljebb a gyárilag szűken zsírzott részeken lehet valamit utólag javítani.
A gyári külső gumi nem túlságosan defekttűrő, és ha megtörtént a baj, borzalmasan nehézkes a szervize, sok türelemmel készüljön, aki otthon nekiáll, de az se lepődjön meg, akinek kerékpárszervizben sem akarják majd vállalni. Lehet hozzá venni jobb külsőt, alapvetően ez ajánlott, a tömör gumi még jobban rontja a nem létező komfortot, a rázkódás pedig akár a forrasztások valamelyikét is kikezdheti, valószínűleg nem kell magyarázni, hogy ez miért probléma. Buta megoldás továbbá, hogy a hátsó sárvédő alsó részében, érdemi védelem nélkül helyezték el a lámpa kábelét, így szó szerint elég lehet egy ballépés ahhoz, hogy tönkretegyük. Ha pedig már a motort szoftverrel korlátozza a rendszer a kerék forgása alapján, érdemes lett volna egy kapcsolót építeni az oldalsztenderbe, hiszen ha elindulunk úgy, hogy egyébként le van támasztva, abból csúnya esés tud lenni.
Szintén a hibalistára írható a műanyag, hajlékony, béna fékkar, amit nem is nagyon cserélhetünk akár egy bicikliből származó, minőségibb darabra, hiszen bele van építve az elektromos kapcsoló, amivel érzékeli, hogy épp fékezünk. Konstrukciós átgondolatlanság, hogy két 44-es láb aligha fér meg kényelmesen egymás mellett-mögött a trepnin, szélességben vagy hosszúságban tolhattak volna rajta valamelyest. Apróság, de örültünk volna egy beépíthető telefontartónak is, ha már a gyári app is mutat pillanatnyi sebességet, és egyébként a kormányon is lett volna helye. Ez egyébként utólag beszerezhető.
A jogi oldal itthon leginkább nem definiálja az elektromos rollert, és annak specifikációit, elméletileg elektromos bicikliként a teljesítménye és a maximális sebessége alapján bukósisak és vezetői engedély nélkül használhatjuk a kerékpársávokon, kerékpárutakon, ezeken kívül legfeljebb járdán érdemes (nagyon óvatosan) használni, autóutakon mindkét oldalról rémisztő élmény lesz, azt semmikép nem érdemes erőltetni. Szabályozásilag teljesen katyvasz, hogy amúgy hivatalosan hol szabad használni a terméket, mert elvileg nem minősül járműnek, hanem abba a kategóriába esik, mint a gördeszka, nincs típusengedélye, magyarán a közúti forgalomban nem vehet részt, tehát úton például nem használható. Hogy aztán ezt ki és hogyan ellenőrzi, az megint más kérdés, ráadásul például Budapesten az egyes önkormányzatok saját hatáskörben is tilthatják az elektromos rollerek (és hasonló izék) használatát, az I. és az V. kerület már hozott ilyen rendeletet. De ott sem tiszta például, hogy amúgy mondjuk a kerültben levő kerékpárutakról is ki vannak-e ezek tiltva, vagy sem. Ráadásul a jogszabály a kerékpárutat és a járdát is a közúthálózat részének tekinti, magyarán ha roppant szigorúak vagyunk, akkor kábé sehol nem rollerezhetünk, ami eléggé életszerűtlen. Az abszolút látszik, hogy egyelőre ez egy olyan közlekedési forma, ami igazából nem tartozik sehová, miközben teljesen átalakíthatja az egyéni közlekedést a városokban, nem véletlen, hogy az európai városokban egyre-másra jelennek meg a rollermegosztási szolgáltatások. Nyilvánvalóan érdemes végiggondolni, hogy ki mire tud használni egy efféle eszközt és milyen utak adottak arrafelé, de elég, ha havi tízezer forintot tudunk spórolni az útiköltségeinken a minimális fogyasztással, és alig több mint egy év alatt már meg is térült az a 130 000 forintos vételár, amiért itthon, garanciával meg lehet venni egy fekete vagy fehér példányt. Részemről ez a termék csak ajánlott lehet!
szentkuti11
Forrás: mobilarena.hu